Tisza-tavi Túraközpont Hálózat - Tiszafüredi fazekasság nyomában

Túraútvonal

Tiszafüred Református Templom – Igari u. – Malom u. - Nyúzó Gáspár fazekas tájház, kiállítás a füredi fazekasság történetéből. A helyi mesterek azon kevesek közé tartoztak, akik készítették a miskakancsót is, az emberfejű, süveges borosedényt. Ez az edényforma a közép-tiszai és az alföldi műhelyek specialitása volt. A legkorábbi ismert miskakancsó 1828-ból datált. A legtöbb miskakancsó a 19. sz. 40-es, 50-es éveiben készült. Ezek majdnem kivétel nélkül 19. sz. eleji katonát ábrázolnak csákóval a fején, öltözetén pedig gazdag sujtással és gombokkal. - Bernáth u. – Bajcsy-Zsilinszky u. – Óbuda u. - Húszöles u. - Apimel mézüzem – Igari u. – Fűzbútor készítő üzem - Igari u. – Zsák u. – Szűcs Imre fazekas népi iparművész – Vadász u. – Vásárhelyi Pál u. – Gyöngyvirág u. – Szöllősi u. – Nagyné Török Zsóka fazekas népi iparművész - Templom piktogram: gyalog, kerékpár

Túraútvonal hossza: 6 km, 3 óra

Tiszafüred-Tiszaörvény

Tiszafüred a Hortobágy szélén fekvő, 13 000 lakosú város a Tisza partján. A Tisza mindig is fontos szerepet játszott a Tiszafüred életében. Tiszafüred a Tisza-tavi régió legnagyobb települése és idegenforgalmi központja.Tiszafüred és környéke a csendes természeti környezetre vágyó vendégek kedvelt helye. Az idelátogatóknak lehetőségük van lovaglásra, lovas túrákon és a Tisza mentén kerékpáros túrán való részvételre. Aki megcsodálja ezt a tájat az beleszeret és évről-évre visszatér. A Kis - Tisza partján szép, kiépített környezetben található a szabad strandfürdési és vízi sportolási lehetőségekkel. Vendégeinek Tiszafüred és környéke minden évszakban változatos kikapcsolódási lehetőséget biztosít. A szinte teljesen érintetlen vízi környezet, az ártéri erdők a horgászatra és a vadászatra is igen kedvezőek. A ritka madárfajokat bemutató madárrezervátumok (Tiszafüred és Poroszló között és Kócsújfalu határában az egyek- pusztakócsi mocsarakban), a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Park közelsége, a környék arborétumai (Tiszaigar, Erdőtelek) a természetkedvelőknek nyújtanak élményekben gazdag programot. A Tisza-tó mellett szintén nagy kincse városunknak a termálvíz, az idelátogatókat a termálstrand várja. A strand területén található úszómedence, strandmedence és fedett termálmedence, melynek 39 C-os alkáli hidrogénkarbonátos vize kiválóan alkalmas regenerálódásra és különböző mozgásszervi és reumatikus betegségek kezelésére. A városban melegvizes gyógyfürdő területén szakrendeléssel működő nappali kórház nyújt gyógykezelést a mozgás szervi betegségben szenvedőknek. Tiszafüred kedvező fekvése lehetővé teszi az itt üdülők számára, hogy megismerjék a környék nevezetességeit.

Kiss Pál Múzeum

A múzeum klasszicista épületét (ma műemlék) az 1840-es években emelték a Lipcsey-család számára. A múzeum az 1877-ben alapított Tiszavidéki Régészeti Egyletből jött létre. Alapítója: Tariczky Endre katolikus plébános, a korabeli tudományos- és közélet ismertebb szereplője. Amatőr régész, aki Tiszafüred környékén számos ásatást végzett. Az egylet alapgyűjteményét ásatásainak leleteivel, történész dokumentációkkal, érmékkel, természettudományos és néprajzi tárgyakkal növelte. Ez a jelentős, közel 15 000 tárgyat tartalmazó gyűjtemény a II. világháború során részben megsemmisült. A megmaradt gyűjteményből alakult meg 1949-ben az ország első Falumúzeuma. 1952-ben Kiss Pál (1809-67) honvédtábornokról nevezték el, aki a szabadságharc leverése (1849) után itteni birtokain gazdálkodott.
Ma a múzeum jelentős történeti (5500 db) és néprajzi gyűjteménnyel (4000 db) rendelkezik. Mivel Füred fontos fazekas- és nyeregkészítő központ volt, a múzeumban nagyszámú helyi kerámiatárgyat és az alföldi pásztorok által használt ún. "füredi nyerget" őriznek. Emellett a halászati és a textil anyaga (hímzések, szőttesek) is figyelemre méltó.
A múzeumban évente öt-hat alkalommal időszaki (néprajzi, történeti és képzőművészeti) kiállítás is nyílik. Állandó kiállításához magyar, német, angol és francia nyelvű magnetofonos tárlatvezetés vehető igénybe.

5350 Tiszafüred,
Tariczky sétány 6.
Tel.: (59) 352-106
E-mail cím: kisspalmuz@freemail.hu

Tiszafüredi Pepita Ifjúsági Szálló **

A Pepita Ifjúsági Szálló Tiszafüred központjában található, szobáink apartman jellegűek, minden szobához tartozik fürdőszoba WC-vel, minikonyha, hűtő és satelit TV.

A Pepita Szálló gyalogos és kerékpáros túraközpont, 20 db. Túrakerékpár áll a vendégek rendelkezésére. A Szálló kiválóan alkalmas osztálykirándulások, nagyobb csoportok fogadására, különtermünk 200 fős amely szintén alkalmas konferenciák, családi rendezvények, csoportfoglalkozások lebonyolítására.

A különterem technikailag felszerelt. A Szálló épületében működik étterem és Pizzabár. Vendégeinek kiszenezzük megszervezzük programjaikat igényüknek megfelelően.

Cím: 5350 Tiszafüred, Kossuth tér 10.

Nyúzó Gáspár Tájház

A tájház Tiszafüreden a Malom u. 12. szám alatt található, melyet Országos Műemléki Felügyelőség 1975-ben népi műemlékké nyilvánította. A tájházat 1977-1978-ban újították fel az Országos Műemléki Felügyelőség, a Közép-Tiszai Intéző Bizottság és a tiszafüredi Nagyközségi Tanács támogatásával. A ház a falu régi településmagvában épült. Ezt a falurészt a XIX. század elejétől a századfordulóig építették be zugos utcahálózattal, viszonylag nagy telkekkel és gazdasági udvarokkal.
A Malom utcai ház az utolsó, műemléki szempontból is értékes, pontosan azonosítható XIX. századi fazekasház, melynek lakói a Nyúzó-fazekasok voltak. Megvásárlásának és berendezésének az volt a célja, hogy eredeti környezetében mutassák be a félparaszti sorban élő fazekasmesterek élet- és munkakörülményeit, emléket állítva ezzel a híres tiszafüredi fazekasságnak.
A telek az idősebb Nyúzó Gáspár fiatalon elhúnyt első feleségéé, Kiss Juliannáé volt. Tiszafüreden a házakat 1852-ben számokkal látták el. A mai Malom utca 12 ekkor a 195-ös számú ház volt. Itt született a fiatalabb Nyúzó Gáspár, az első házasságából származó egyetlen gyermek, aki a házat a beltelekkel együtt örökölte. A lakóház építési idejét a XIX. század közepére, vastag falai, bélelt ablaknyílásai alapján még ennél korábbra, 1830 körülre is tehetjük. Építője Kiss Julianna apja lehetett, aki telkesjobbágy volt. Fenyődeszka borítású vértelkét későbbi átépítéssel kaphatta. A családi emlékek a ház építési idejét nem őrizték meg, de a helyi hagyomány szerint 1830 körül Józsa Gyuri, a város országszerte ismert tréfás földesura itt osztott ki új telket jobbágyainak.
A fiatalabb Nyúzó-fazekas lánya, Ilona mindig úgy mesélte gyermekeinek, hogy ez nagyon öreg ház, minden testvére itt született. A bejáratnál levő, de 1990-ben kivágott nagy diófát pedig éppen az ő születése (1892) feletti örömében ültette az apja. Ugyancsak ő mesélte, hogy nagyapja, az idősebb fazekasmester is itt lakott, majd elöregedve, kiköltözött a szőlőbe.
A ház hagyományos alaprajzú, három osztatú (középen pitvar, két oldalán szoba és műhely), fával borított vértelekkel, kettős, klasszicista oszlopokkal épült, tetejét nád borítja. Szerkezeti rajza az évek során alig változott. A ház műhely felőli végén még egy helyiség volt, melyet a fazekasok raktárnak használtak, de 1950 körül megrongálódott és lebontották. A ház megvételekor, a ház előtti oszlopsor fölött egy közel 6 méter hosszú gerenda nyúlt túl, jelezve az épület egykori folytatására. Ez a házrész korábban kamra is lehetett.
A házba a pitvaron keresztül lehetett bemenni, mely korábban szabadkéményes volt A szabadkéményt 1919 előtt padlásolták le. A bejárattól balra a padlásfeljárót alakították ki. A pitvarból jobbra, az utca felé nyílt a szoba, két ablaka az utcára, egy pedig az udvarra nézett. A pitvarból balra a műhely nyílt. Ezt csak egy udvarra néző ablak világította meg. A műhely hátsó falán egy kis elhúzható ablak volt, itt adogatták ki az égetésre vagy raktározásra előkészített edényeket.
Mindkét helyiségben az átlagosnál nagyobb méretű szögletes sifonkemence volt, melyet a cserépedények szárításakor úgy használtak, hogy deszkapolcokkal építettek körbe. A kemencéket a pitvarból fűtötték. A szobai kemence még áll, ajtó melletti oldalán kis beépített tűzhelyet alakítottak ki. A műhely kemencéjét 1930 körül lebontották, itt csak a beépített tűzhely maradt meg. A lakást a Nyúzó-család több generáción át gondosan megőrzött bútordarabjaival rendezték be. Legrégibb darabja egy 1830 körül készült későbarokk almárium, mely az idősebb Nyúzó Gáspár édesanyjának, Orosz Máriának hozományához tartozott. A másik két jeles bútordarab (a konyha korsólócája és a műhely tulipánosládája) Kiss Julianna hozományához tartozva 1861-ben és 1862-ben készült. A láda tiszafüredi asztalosmunka, mely sötét alapszínű, két körmezőbe festett gránátalmás darab. Ugyancsak a műhelyben látható a kék-fekete márványozású, 1856-ban készült falitéka is. A bútorzat többi része - beleértve az egyéb lakberendezési tárgyakat is, - az ifjabb Nyúzó Gáspár, illetve lányának használati tárgyai. Ilyen az egyajtós szekrény, mely a fiatalabb fazekas feleségének hozományaként 1888-ban készült. A hozomány többi része is polgáribb jellegű volt, melyet az magyaráz, hogy a feleség, Kovács Ida módosabb birtokoscsaládból származott. A szobai kemence sutján helyeztük el az ifjabb Nyúzó Gáspárné 1890-ben készült mosósulykát, a komód tetején lévő fazekasmunkákat a férje készítette. Felette családi fotók is láthatók.
A pitvar berendezése igen egyszerű. A bejárati ajtő bal oldalán az almárium, jobb oldalán a korsólóca áll, rajta mázas és mázolatlan korsók. A hátsó falon asztal, két oldalán szék, mellette házi készítésű polc, a stelázsi. Az asztal felett és a kemence nyílásainál a XIX.század végén készült füredi cseréptányérok, tálak. A műhely berendezése rekonstrukció. A fazekaskorongot és a mellette lévő fazekasszerszámokat az 1886-1953 között élt Katona János használta. Polcon száradó egyszer égetett edényeit Szűcs Imre, a Népművészet Mestere még kezdő fazekasként adományozta a múzeum berendezéséhez. A tulipánosláda mellett még családi darab az egyajtós kisszekrény, tetején az ifjabb Nyúzó 1905-ben készített lisztesbödönjével. Az asztalon lévő írókák egyike 1887-ben készült, tulajdonosa az egyik itt dolgozó fazekassegéd, Bozsó Lajos volt.
A házhoz tartozó nagy telekből két nyilasnyit (Tiszafüreden egy nyilas 100 négyszögöl) 1971-ben eladtak. A teleknek ezen a részén álltak a gazdasági melléképületek, ól, istálló, de itt volt - kis különálló épületben - az égetőkemence is. Erre a telekrészre új házat építettek, s a gazdasági rendeltetésű épületekkel együtt az égetőt is elbontották.