Első kapavágás a Tisza megzabolázására

Tiszadobi Andrássy-kastély

A kastélyt Andrássy Gyula, az Osztrák–Magyar Monarchia első külügyminisztere építtette, valószínűleg Alpár Ignác tervei alapján 1880-1885 között. A kastély mögötti angolkertet is ő létesítette, amit máig szépen gondoznak. A soktornyos épület neogótikus-romantikus stílusjegyeket hordoz.

A kastély a Tisza partjához közel, magaslaton épült, így kiemelkedik a Tisza árterének lapályából. A parkot kelet felől maga a folyó határolja. A kor ízlésének megfelelően az épület homlokzata előtt külön előparkot létesítettek, nyírt bukszusokkal, tiszafákkal, közepében szép szoborral (A szabin nők elrablása). Távolban a kertrész fölött eltekintve a tokaji Nagykopasz vulkáni kúpja zárja a látványt. A park a tájba illeszkedik.

A kastély környékét egykor rózsalugasok és díszcserjék is ékesítették. A kastélytól távolodó kertrészeket a Tisza egykori ártéri erdejének ritkításával hozták létre úgy, hogy annak szépségét fokozzák. Itt található védett ártéren az ókenézi műemlékkastély is. A park területe a II. világháború után csökkent, jelenleg 15 katasztrális hold. A kastélyból gyermekotthont alakítottak ki.

Tiszadob

A megye nyugati csücskében, a Holt Tisza mellett fekszik. Nyíregyházától 42 km, Tiszavasváritól 21 km, Tiszalöktől 17,5 km távolságra található.

Története

Tiszadob és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A környékén végzett ásatások során bronzkori leletek, szarmata temető nyomai kerültek felszínre, a falu határában pedig az itt húzódó csörsz árok és egy földvár nyomaira bukkantak. A település első írásos nyoma 1220-ból való, a Váradi Regestrum tesz említést róla, majd 1336-ból van írásos nyoma. Hosszú ideig királyi birtok volt, majd a Gutkeled nemzetség Dob-i ágának birtoka. 1430-ban Zsigmond király az egri püspökségnek adományozta.1588-tól már a Báthory család birtokai között található.
Az 1600-as évek végétől II. Rákóczi Ferencé és nővéréé, azonban a szabadságharc bukása után e birtokot is elkobozzák a Rákócziaktól. 1746-ban Károlyi Ferenc vásárolta meg, majd (beházasodás révén) az Andrássy család tulajdona lett a falu és környéke is. 1846-ban a Tisza szabályozásának kezdetét jelképezve itt, Tiszadobon tette az első kapavágást Széchenyi István gróf. E jeles esemény szereplőit idézi fel az itt állított emlékmű Széchenyi István, Andrássy Gyula és Vásárhelyi Pál nevével.

Nevezetességei

Andrássy-kastély

Alpár Ignác tervei alapján Andrássy Gyula volt miniszterelnök építtette 1880 és 1885 között, francia gótikus stílusban. A kastélynak 365 ablaka (év napjai), 52 szobája (hetek száma), 12 tornya (hónapok száma) és 4 bejárata (évszakok száma) van.

Angol- és franciapark

Az Andrássy-kastély udvarában található.

Ókenézi kastély: vadászkastélynak épült, Andrássy Aladár építtette a XIX. sz. elején.

Tubus-torony: toronyszerű magtárépület, Andrássy Sándor fallal körülzárt majorjából maradt fenn. Ma helytörténeti múzeum található benne.

Református temploma: középkori alapokra épült, későbarokk stílusban. Kazettás fa mennyezetét 1877-ben készítették. Műemlékké nyilvánított rokokó stílusú szószéke kőből készült.

Természeti értékei

Az Andrássy kastélyt körülvevő ötszáz hektárnyi parkerdő, s az azt övező Holt Tisza környéke – mely összesen kb. ezer hektár területet foglal magába – természetvédelmi oltalom alatt áll. A területhez holtágak, ártéri erdők és füves puszták tartoznak. Itt található a Tisza legnagyobb gémtelepe is.

Tiszaújvárosi gyógyfürdő

A Termál- és strandfürdőnk három egységből áll. A Gyógyfürdő 1200 m feltörő 57 oC-os termálvizet hasznosít, amely elsősorban ízületi, idült nőgyógyászati és urológiai betegségek kezelésében hatékony. A gyógyvíz három különböző hőfokú fedett medencében (36, 38, 40 oC) és egy 32 oC-os nyitott medencében élvezhető. A Balneo- és Fizikoterápiás rész a legmodernebb gyógyászati eszközökkel felszerelve várja a gyógyulni vágyó vendégeket, különféle masszázsokkal és fürdőkezelésekkel. Az Élményfürdő kicsiknek és nagyoknak egyaránt kellemes kikapcsolódást és szórakozást biztosít. Különböző medencékben próbálhatják ki magukat a látogatók: a bátrabbak a Hullámmedence és a Kalandmedence megszállottjai lesznek pár óra elteltével, aki pedig a sebességért rajong, annak a Kamikaze és az Anakonda csúszdamedencéket kell feltétlenül kipróbálnia. A klasszikus fürdőzés kedvelői az 50 m-es Úszómedencét vehetik igénybe.

Tiszaújváros

Tiszaújváros Dél-Borsod ékszere, a térség gazdasági életének és idegenforgalmának meghatározó központja. Jelenét meghatározza az idegenforgalom, a gyógy- és termálvíz turizmus, a nemzetközi színvonalú Sportcentrum és az Ipari Park kínálta lehetőségek. Fiatal városunk számos lehetőséget kínál azoknak, akik szeretik az aktív pihenést.

A TVK Szabadidőközpont jégpályával, csúszdás medencékkel, sportpályákkal és parkerdővel várja az aktívan kikapcsolódni vágyó vendégeket.

Pezsgő kulturális élet, mára hagyománnyá vált rendezvények: Tavaszi fesztivál, Városnapok, Triatlon Nagyhét és Világkupa, Határon Túli Magyar Színházak találkozója - színesítik a hétköznapokat.

Tiszaújváros kitűnő kiindulópontja lehet a környék bebarangolásához is. Csak a legfontosabb látnivalókat kiemelve több hét is kevés lenne ahhoz, hogy az idelátogatók megnézzék, megtapasztalják a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet és a Tisza-tó páratlan madárvilágát, a Hortobágy szépségét, Debrecen, Eger, Tokaj, Szerencs, Sárospatak, Miskolc, Lillafüred, Aggtelek kínálta lehetőségeket: nemzeti parkok, várak, barlangok, kastélyok, múzeumok, borok és pincészetek.

A városban tett séta alkalmával számos parkon és téren haladhatunk keresztül. A város egyik legrégebbi parkja az Ifjúsági Park, mely lényegében egy széles erdõsáv, ahol nem csak sétálni, de akár szalonnát sütni is lehet. Erdõ közepén található játszótér kellemes idõtöltés lehet a gyerekek számára.

A központ felé sétálva a Derkovits Gyula Mûvelõdési Központ és a Városi Könyvtár közvetlen közelébe alakították ki a Március 15.-e Parkot, mely szinte egész évben színes színfoltja városunknak, melyben megtekinthetõ Petõfi Sándor 1998-ban felavatott bronz szobra. A Park mellett láthatjuk városképet meghatározó Víztornyot.

Tovább haladva a Polgármesteri Hivatal mellett található városház térre érünk, amely májustól szeptemberig számos visszatérõ, színvonalas rendezvénynek ad otthont. A téren nemcsak a dísztó szökõkútjaiban gyönyörködhetünk, hanem az Életfa nevevaroskep2t viselõ szobor mellett állva hallgathatjuk a minden egész órában felcsendülõ harangjátékot.

Elsétálva a Városi Dísztó mellett és áthaladva a város egyik ékességét képezõ mûmárvány hídon megérkezünk Tiszaújváros legfiatalabb parkjába. Az impozáns szökõkút mellet számos szobor gazdagítja a zöld teret. Ilyen többek közt a Szent István szobor, az Olefin szobor és a Három halom.

A parkból rálátni a város két templomára: a római katolikus és a református templomra. Tiszaújváros az utóbbi idõben a megyében a templomok városa nevet is kiérdemelte, mivel a kilencvenes évek elõtt a városnak nem volt temploma. A római katolikus templom alapkõletételére 1991. október 30-án került sor. A „Szûz Mária a Magyarok Nagyasszonya" nevet viselõ háromhajós, keresztházas szerkezetû, 600 négyzetméter alapterületû építmény szentelési ünnepsége 1993. szeptember 9-én volt.

Egy év múlva a római katolikus templom szomszédságába 1994. október 16-án ünnepi istentisztelet keretében megtörtént a református templom avatása. A templom szépsége annak egyszerûségében rejlik.

A város kapujában található a görög katolikus közösség bizánci stílusban épített temploma melyet 1993-ban kezdtek el építeni, s annak átadására 1996. augusztusában került sor. viztorony

A horgászat, a viziturizmus kedvelõinek is ideális helyszín Tiszaújváros és környéke. Nyáron a természetes folyó nyújt bõséges halállományával örömet a partról, csónakból horgászóknak. Télen egyedül álló lehetõség a Tisza-csatorna „meleg" vizében várni a jó kapást. Leggyakrabban elõforduló halfajták: ponty, harcsa, csuka, süllõ, kecsege, keszeg félék, stb. A Tisza felsõ szakaszán induló, illetve Tokajból, vagy a Bodrog, Sajó folyókról érkezõ túrázóknak közkedvelt megálló helye Tiszaújváros Tiszaparti városrésze. Közvetlen folyóparti strandján és szállodájában a pihenni vágyók is megtalálják nyugalmukat. És ha ezalatt kedvet kapnak a vizisportok kipróbálására, helyben kajak-kenubérlési lehetõség is rendelkezésükre áll.

Kesznyéten

Fekvése

Miskolctól közúton kb. 30 km-re délkeletre található. Közelében folyik a Sajóba a Takta patak és a Hernádból a Bőcs és Kesznyéten közti, az erőmű miatt létrehozott üzemvízcsatorna.

Környező települések

Girincs (5 km), Kiscsécs (2 km), a legközelebbi város: Tiszaújváros.

Története

A falu területén 1984-ben ókori szkíta sírokat találtak.
1945-ben vízerőmű épült a településen.

Látnivalók

Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet
Református templom
Vízierőmű a Hernád folyóból kivezető csatornán

Tiszalúc

Tiszalúc nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi kistérségben.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei nagyközség.Tiszalúc (északi szélesség 48°02'és a keleti hosszúság 21°08') Miskolctól 20 km távolságra, a Harangod mező délkeleti részén található, a Takta holt-tiszai torkolatánál. A település a 37-es útról közelíthető meg a legjobban, de de eljuthatunk ide a 36-os és a 35-ös útról is.

A községet északról Taktaharkány,keletről a Tisza (azon túl Tiszadob),délről Kesznyéten,Girincs és Köröm, nyugatról pedig Hernádnémeti, Bőcs és Berzék határolják. Tengerszint feletti magasságamagassága 124,24 méter, legmagasabb része a Messzelátó domb 156m és legalacsonyabb helye a Vadvizes és a Sárrét 96m. A nagyközség megközelítése közúton illetve vasúton lehetséges.'

Története

A település 'Élő-Tisza' partján alakult ki. A Tisza-szabályozása után a nagyközség szerepe a víziközlekedés szempontjábólháttérbe szorult. A nagyközség a Miskolc - Szerencs vasútvonal mentén található.
A település egykor az 'Élő-Tisza' partján alakult ki. A szeszélyesen kanyargó folyószakasz a Tisza-mente egyik legárvízveszélyesebb szakaszavolt. Innen zúdultak le az áradások az Alföld felé.
A Lányi Sándor vezette Tisza felmérés (1833-1846) alapján Széchenyi István ezen a vidéken indította meg ünnepélyes keretek között a szabályozási munkálatokat 1846. augusztus 27-én. Erre emlékeztet a folyó tiszadobi oldalán felállított emlékmű.

A település határában a kőkorszak korai szakaszából, Kr. e. 5000-ből származó sírokat tártak fel a régészek. A rézkor középső szakaszában pedig már valóságos falu alakult ki ezen a területen. A régészeti kutatások azt igazolják, hogy a bronzkorban a község határában lévő Sarkad-pusztán emelkedő Danka-dombon sáncokkal megerősített, várszerű erődítmény állt. Az erődítményben lakott a közösség vezető rétege, a falu pedig a domb lábánál terült el. A település létezésére Anonymus Gesta Hungarorum című munkában is utal, amikor a magyarok honfoglalásáról írott fejezetben már név szerint említi a helyet: Árpád vezér küldöttei: Ősbő meg Velek a Tisza folyón, a Lucz-révnél átúsztattak.

Nevezetességei

• Holt-Tisza
• Tájház
• Petőfi szobor
• Világháborús emlékmű
• 1956-os emlékmű
• Trianon tér
• Református templom
• Katolikus templom