Dél-Hevesi körtúra

Besenyőtelek

Besenyőtelek az Alföld északi peremén, a Hevesi-síkon, Füzesabonytól délre fekvő település. A 33-as főút mellett, a 3-as főúttól és a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonaltól 6 kilométerre terül el. A Tiszától 17 km-re fekszik. A legközelebbi vasútállomás Füzesabonyban található. Előnyös közlekedés-földrajzi helyzetét az 1998-ban Füzesabonyig átadott és azóta továbbépült M3 autópálya adja.

A falu neve a besenyőktől származik, ugyanis a település besenyőtelep volt. A zásztyi apátság alapítólevelében a 11. században a besenyők kútját, besenyők temetőjét említették ezen a helyen. Besenyőtelek a török első megjelenése alkalmával 1544-ben elpusztult. Attól kezdve, hogy 1596 őszén a török elfoglalta Eger várát, sem Besenyő, sem Tepély nem szerepel az adóösszeírásokban egészen 1676-ig. Minthogy a falu 1686-ban harmadszor is néptelenné vált, nem szerepel a lakott települések között sem az 1696. évi, sem az 1697. évi összeírásban. A falu 1703-ban már újra benépesült. Besenyő falu lakóit emlegette gróf Zinzendorf egri császári várparancsnok abban a menlevélben, amelyet a Rákóczi-szabadságharc kezdetén 1703. december 19- én a következő szöveggel állított ki a besenyőtelkiek részére. „Miután Besenyő falu lakói a most kitört felkelés idején az általam kívánt élelmiszert hűségesen beszolgáltatták, ezért utasítom az itt lévő és ezután érkező császári katonákat, hogy a falu lakóit semmiféle terménybehajtással, rablással ne zaklassák, és ilyesmitől védelmezzék, kivévén azt az esetet, ha a császári katonaság élelemhiány miatt rákényszerül. Kelt Eger várában 1703. dec. 19. Gr. Zinzendorf Ferinánd.”

A 1848 őszén több mint 100 besenyőtelki férfi jelentkezett nemzetőri szolgálatra.

Az első világháború négy éve alatt a 3400 főnyi lakosságból 674 főt hívtak be katonai szolgálatra, közülük 121 fő hősi halált halt. A bevonultak a felnőtt férfilakosság csaknem negyven százalékát tették ki, amely jóval meghaladta az országos átlagot.

A két világháború közötti időszakban három besenyőtelki lakost az első világháborúban tanúsított hősiességéért vitézi címmel tüntetett ki a kormányzó. A Tanácsköztársaság kikiáltását 1919. március 21-én a falu népe nem fogadta kitörő lelkesedéssel.

A helyi lakosság Kommünnel szembeni ellenszenvét csak növelte, hogy 1919. május 1-től Besenyőtelek hadtápterület lett. A községben helyezték el a Vörösezred pihenő legénységének egy részét. A front közelsége miatt a parasztság biztosította az élelem és hadianyag szállítását. A komoly teher miatt érthető, hogy a Vörös őrségbe a helyiek közül csak néhányan álltak be.

A második világháború nagy károkat okozott Besenyőtelken is. A többnapos helyi harcok következtében a település középületeit, lakóházait óriási károsodás érte. A községházán lévő hivatalos iratok jórésze megsemmisült.

Templom

A település legfontosabb műemléke a római katolikus templom, mely jellege szerint a falu főútvonalának kiszélesedésében, fák között álló nagyméretű klasszicista stílusban készült épület. Külsejének jellemzői: középtornyos homlokzatán, enyhen előrelépő rizalit fejezetes pilaszterekkel és tinpanonnal. Kosáríves bejárat és kórusablak, közöttük tábla, amelynek felirata: „Az egy igaz Isten ditsőségére Szent Lőrincz mártír tiszteletére közigyekezettel és buzgósággal." Alatta meg egy tábla látható az álabbi szöveggel: „Magyarország ezredéves fennállásának emlékére 1896."

A rizalit két oldalán nagy faltükör, a főpárkány fölött ívelt vonalú oromfal-háromszögek, közöttük a toronyemelet keretelt sávos síkjában alacsony ablak. A torony oszlop-párkánya fölött fejezetes sarokpillérekkel tagolt toronyemelet, körben négy vállöves, félkörös harangablakokkal. Órapárkány órákkal, kettőzött lanternás, kupolás sisak.

Lizénákkal díszített oldalain jobbra négy bojtdíszes, szegment záródású ablak van. Az első lizéna keretelésében fekvő ovális lépcsőházablakkal. Egyenes záródású, rézsűsen visszalépő szentély. Balról füles, kőkeretes oldalbejárat.

A templombelső jellemzői: A kórusalja csehsüveg boltozatos, a szelesen előrelépő kosárív között előredomborodó falazott kórus-mellvéd plasztikus XVI. Lajos stílusú díszekkel, beépített orgonaházzal. A hajótér három szakaszos, tágas, amelyen széles lesarkított délpillér kötegein mereven kiülő párkány látható. A csehsüveg boltozatok között szeles járomhevederek vannak. Homorúan archívolt, lépcsőzetesen emelt, visszalepő négyzetes szentélye fölött csehsüveg boltozat van.

TemplomA templom berendezéséről a következőket mondhatjuk el. A főoltár festett, részben aranyozott fa. Szarkofág alakú sztipesz, oszlopos, klasszicizáló tabernákulum. Az oldalán színesen festett egy-egy imádkozó angyal látható, valamint félkörösen záródó nagy empire faragványokkal díszített olajvászon főoltárkép, amely a védőszentet, Szent Lőrinc mártírt ábrázolja. Az oltárképet 1821-ben Balkay Pál egri festőművész készítette.

A templomban tálalható egy hordozható Mária kép is. A két empire oszlopon álló faragott baldachin alatt áttört, aranyozott keretben olajba festett Mária, hátoldalán a pieta - ábrázolása. A hordozható asztalon díszvázák találhatók és egy-egy plasztikus puttó szobor. A hordozható Mária kép 1820 körül készülhetett. A két mellékoltár fehérre festett, részben aranyozott fa. Az egyik Szent Anna, a másik Szent József tiszteletére készült 1860 körül. A Szent Anna oltáron tálalható kép Szűz Mária neveltetését ábrázolja. A Szent József oltáron pedig Jézus nevelőapjának képe látható. Az előbbi oltárképet 1862- ben Sajósy Alajos egri festő készítette, a másik 1880 körül készült, feltehetően egri művész alkotása.

A klasszicista stílusú szószék fehérre festett, részben aranyozott fa. Tölcséres talpán leveles gomb és rozettás talpöv található. Kosarán aranyozott dombormű, mely Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Hangvetőjében sugaras galamb van, tetején felhő gomolyog és angyalfejek között törvénytábla látható. A gyóntatószék a 18. század végen készült pácolt hársfából, gömbölyű előrésszel hátfalán szegett peremu, vésett panneau van. A szék a régi templomból való.

A sekrestyében levő gyóntatószéket puhafából alkottak. Félkörös alaprajzán, csigás végű rekesztőfalakkal. Az 1770 körüli időből való. A szentélyben két darab kétüléses keményfából, faragott sarkokkal és ívelt oldallapokkal, elől csillagos és intarzia berakásos, 1790 körül készül padszék tálalható. Ez az úgynevezett "tanítók" széke helyi asztalos munkája.

A templom hajójában 4x9 darab keményfa padot helyeztek el. Ezek 1820 kor. klasszikus stílusban készültek. A szentélyben is tálalható a „tanítók székéhez" hasonló 1800 körül készített kettős ülőpad. Sőt a kórusnál további négy darab kettős családi pad és két darab háromüléses családi pad van, amelyek az 1800 körüli évekből valók. Valamennyi stallumszerűen kialakított családi pad a régi templomból való, ahol azokat a nemesi község birtokos családjai használtak.

A szentélyben lévő papi szék részben berakott cseresznye és cseresznye-gyökér fából való, ívelt lábakkal, nagy csigában végződő kartámokkal. Ezek helyi asztalos munkái 1820 körül készültek.

Erdőteleki arborétum

Az Alföld északi részén, Hevestől északkeletre található Erdőtelek. A Buttler-kastély botanikus kertje, azaz az arborétum gazdagságát mutatja, hogy ezen a kis területen jelenleg 1200-nál is több fa, cserje és évelő növény tárja elénk a különböző földrészek varázslatos világát.

Látogatható: hétköznap 7.30 – 16.00 óráig; szombat, vasárnap 9.00 – 16.00 óráig. Ünnepnapokon is nyitva tart. Az érdeklődőknek, csoportoknak előzetes bejelentésre szakmai vezetést biztosítunk, tel./fax: (36) 496-022. Elérhetőség: 3358 Erdőtelek, Fő utca, E-mail: arboretum@karolyrobert.hu, honlap: www.karolyrobert.hu.

Erdőtelek

A Dél-Hevesi Kistérséghez tartozik, az M3 autópálya káli leágazójától 3 km-re, a Tisza tó közelében találhat meg minket. A településről 1215-ből maradtak fönn az első írásos emlékek. Ma 95,83 km2-en fekszik, népessége 3567 fő. Településünk műemléke az 1700-as évek elején épül copf stílusú Buttler kastély, amely a különböző bővítések után a XVIII század második felében nyerte el mai formáját. Neve ismerős lehet Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényéből is. Középkori eredetű a barokk stílusú római katolikus templom, amely 1748-1752-ig épült, kertjében 1786-ban készült kőkereszt áll. Sok természetkedvelő ember látogatja a 20 ha-os nemzetközi hírű arborétumot, melyet dr. Kovács József és fia alapozott meg 1920-ban és tett híressé. Termálvíz, sportolási lehetőség, horgászat, fürdőzés teszi kellemessé az üdülést az idelátogatók számára. Szorgalmas, vallásos, vendégszerető emberek élnek Erdőtelken, nagyrészük mezőgazdaságból él. Ha erre jár, vagy a Tisza-tóhoz utazik, szívesen látjuk, ismerje meg településünket.

• Erdőtelki égerláp: 22 ha természetvédelmi terület, a Hanyi-ér által táplált lápterület.
• Római katolikus templom: 18. század közepe, barokk
• Buttler-kastély: 18. század vége, copf
• Benes-kuria: 19. század eleje, klasszicista
• Kőkereszt: 1786, barokk
• Arborétum: A hajdani Buttler-kastély kertjében található. Nagysága 7 ha. Az itt látható növények (cserjék, örökzöldek és fák) fajszáma kb. 700.
• Bronzkori régészeti leletek (Veremdombon)
• Honfoglalás kori temető (Hanyipsztán)

Kisköre-Erőmű

A Tisza-völgyében a Kiskörei Vízlépcső és a vele összefüggő öntözőrendszer megépítése további jelentős lépés volt a folyóvíz komplex hasznosítására.
A Kiskörei Vízlépcső a Tisza 404 fkm szelvényében, jobb parti átvágásában, Kisköre község határában épült meg. A vízlépcső három egybeépített főműtárgyból duzzasztómű, hajózsilip, vízerőmű és a hullámtéri duzzasztóból, valamint az egyéb csatlakozó létesítményekből áll. A három főműtárgyat a hullámtérben, árvízi körtöltéssel védett közös munkagödörben építették meg.
A vízerőmű épületrészébe épített négy vízszintes tengelyű csőturbina újszerű, Magyarországon első ízben alkalmazott megoldást jelentett. A kisesésű folyami vízerőműveknél alkalmazott függőleges tengelyelrendezéssel szemben előnyt jelentett az építési méretek fajlagos csökkenése és a kedvezőbb hatásfok elérése.
A vízlépcső építésének előkészítő munkáit már 1967 ben megkezdték. Ide sorolták a hullámtérben épülő mű árvízvédelmét szolgáló körtöltés megépítését is. A vízépítési műtárgyak 1973-ban, a vízerőmű technológiai berendezései 1974-ben készültek el.

Kisköre

Kisköre hosszú, majd hétszáz éves történelmi múltra tekint vissza. Az itteni emberek régebben többnyire halászatból, földművelésből éltek, sokan messzi munkára, napszámosnak szegődtek, hogy el tudják tartani családjukat. Településünk ma is őrzi a paraszti kultúra hagyományait, melyre rendszeres hagyományőrző találkozókkal emlékezünk.Életünkben döntő változást az itt épülő, 1975-ben átadott vízlépcső jelentett, amely gyökeresen megváltoztatta nem csak Kisköre, hanem a Közép-Tisza vidék, az Alföld életét is. A természet átalakításának eredményeként létrejött a víztározó, megszületett a Tisza-tó, létrejött egy varázslatos vízi világ, amely ma már számtalan csodát, feledhetetlen élményt tartogat az idelátogatók számára. Kisköre a Tisza-tó kapujaként a régió turizmusának egyik fontos fogadóközpontjává, a családok paradicsomává vált, ahol minden rendelkezésre áll egy kellemes nyaralás eltöltéséhez. A sekély, gyorsan felmelegedő tó kiválóan alkalmas fürdőzésre, nagyszerű pihenési, üdülési célpont a gyermekes családok számára. Szabadvizű strandunk a környék legtisztább vizű, egyik legjobban kiépített fürdőhelye, amely kellemesen hűs, selymesen simogató vízével, bővülő szolgáltatásaival, programjaival évente több ezer látogatónak nyújt felüdülést, kikapcsolódást. Az öblök, holtágak, szigetek között csónakázni, kenuzni maradandó élményt jelent, a horgászat szerelmesei pedig egész évben kiskörei horgászkalandokról, gazdag zsákmányról, kapitális harcsákról, süllőkről és pontyokról mesélnek barátaiknak, ismerőseiknek. Aki a környékre is kíváncsi, gyalogos, kerékpáros és lovaskocsi-túrákon ismerkedhet Dél-Heves természeti értékeivel, megnézheti az Európa hírű hevesi Sakk Múzeum és a Tarnamérai Rendőrmúzeum páratlan gyűjteményét, de ha kedve tartja, ellátogathat a Bükkbe, a Mátrába, vagy a Hortobágyra is.Vendégeink nyugodt pihenéséről színvonalas panziók, hotelek, kempingek és falusi szálláshelyek, apartmanok gondoskodnak, hangulatos éttermeink és csárdáink pedig tiszai ételekkel, jófajta egri, gyöngyösi borokkal igyekeznek csillapítani az éhséget és szomjúságot. Honlapunk turisztikai oldalain részletes információkat olvashat a kiskörei látnivalóinkról, termékeinkről és szolgáltatásainkról, programjainkról. Ezeken az oldalakon szörfözve Ön is megismerheti például azt a gazdag, sokrétű programkínálatot, amelyet ez évi eseménynaptárunk nyújt a hozzánk ellátogatóknak.Erről a sokszínű étlapról mindeni választhat ízlésének megfelelő sportrendezvényt, zenés-táncos mulatságot, szórakoztató rendezvényt, vagy művészeti élményt nyújtó programot. Ezek közül kiemelkednek a Triatlon Fesztivál, a Strandparty, a Tisza-tavi Randevú kiskörei rendezvényei, a Lovasfesztivál programjai, a strandfoci bajnokságok valamint az augusztusi Szuperbuli.

Mezőtárkány

Mezőtárkány Heves megye dél-keleti részén, a hevesi síkon, Eger megyeszékhelytől 25 km-re található. Sík területen fekszik, a településen halad át a Laskó-patak, mely a Tisza-tóba torkollik. Mezőtárkány első okleveles említése 1261 ből származik Tottarkan névalakban. Mezőtárkányként 1353-tól szerepel a korabeli iratokban. Mindig vendégszerető nép voltunk, így a törökök is hosszan vendégeskedtek nálunk, mígnem 1552-ben teljesen elpusztították a falut. Kétszer is újjáépült, majd az egri káptalan birtoka lett. 1423-ban országos vásártartási jogot kapott, így mezővárosi jelleget öltött.
Az 1771-es úrbérrendezés során a falu határait első osztályúnak minősítették. Ekkor is földművelő népek lakták, a lakosság fő foglalkozása a mezőgazdasági őstermelés volt. 1773-ban új templom épült, mely ma is a hitélet központja. A századfordulón, 1900-ban 3045 lakosa volt a falunak, jelenleg 1768-an lakják.

Látnivalók

Mezőtárkány római katolikus plébániája a Hevesi Főesperesség Kápolna-Füzesabonyi Kerületéhez tartozik, Füzesabonyból ellátva. A R.k. anyakönyvei 1678 és 1710 között Mezőkövesden, 1720-tól 1895-ig helyben maradtak fenn. 1895-től önálló állami anyakönyvi kerület.

Műemlék jellegű épülete a római katolikus templom és a plébániaház. Védőszentje Olajbafőtt Szent János apostol és evangélista. A templomban lévő 1776 ban készült főoltárkép és a XVIII. század végéből származó mellékoltárkép Kracker János Lukács egri festő alkotása. Az 1776-ban készült, copf stílusú szószék Steinhauser Antal műve, a keresztelőmedencét 1815-ben Giovanni Adami és Mózer József készítette. A templom szépítésére 1996-ban is sor került: Kriston Endre kőfaragó mester irányításával felújították a kripta lépcsősorait; az oltár vörösmárvány misekönyvtartót, ambőt kapott.

A két világháború áldozatainak száma 133 fő, emléktábla őrzi nevüket.

Poroszló

Poroszló ősi település a Tisza jobb partján. Már Anonymus is említést tesz arról, hogy Árpád honfoglaló seregei itt, a poroszlói Földvár alatt táboroztak. A község 1445-ben mezővárosi rangot kapott.
A török időkben elpusztult a község monostora, elbontották az Árpád-kori templomot, utóbbi helyett viszont később megépült a ma is használt és megcsodálható református (1793) és katolikus templom (1797).
A községháza szintén műemlék-jellegű épület, a falu központjában helyezkedik el. A Graefl család kastélyát, mely szintén községünk éke, felújították, így már vendégfogadásra is alkalmas. Poroszlón látható néhány az ezeréves tölgyfákból. A falu Tájháza, a régi népi mesterségeket és a falusi élet egy-egy pillanatát mutatja be egy eredeti nádtetős parasztházban.
A község egyik legfőbb vonzereje a 127 km 2-es Tisza-tó, amely a vízi sportok kedvelőinek; a fürdőzni, strandolni vágyóknak; horgászoknak, vadászoknak, vízitúrázóknak, ökotúrázóknak is kiváló kikapcsolódási lehetőséget nyújt. A Tisza-tavi Madárrezervátum, mely a Világörökség része, a kikötőkből szervezett túrákon keresztül látogatható. A poroszlói ősszikeseken a mai napig fennmaradt a lovaglási lehetőség, miközben megfigyelhető a ritkaságszámba menő túzokkolónia.
Az üdülni és pihenni vágyók kényelmét egyre több falusi vendégház, valamint panziók, nívós éttermek, kikötők szolgálják. Poroszló a téli kikapcsolódásnak is kedvez. Lehet korcsolyázni, szánkózni, s ami nagyon lényeges, lékről horgászni. Ezen időszak alatt kipróbálható a múlt lovas szánja.
Poroszló község látnivalóit - Református templom, Katólikus templom, Községháza, Tájház halászati kiállítással - , Graefl- család kastélya- idén egyedi látványosság egészíti majd ki, amely az Ökoturisztikai tanösvény nevet viseli és a Tisza-tó élővilágának megismerését teszi az érdeklődők számára könnyedebbé. A megvalósuló pallóutas tanösvény két madárvárta és egy 8 méter magas torony környezetében nyújt feledhetetlen élményt és látványt a természet kedvelőinek, és az ide érkez turistáknak. Folytatásaként 2010-ig megépül az Ökocentrum központi épülete, ahol 3 dimenziós mozit, emberléptékű akváriumot, erdei iskolát, kézművesudvart és ehhez kapcsolódó kikötőt alakítanak ki.

A település megközelíthető észak felől az M3-as autópályáról a 33-as főközlekedési úton, Miskolc felől Mezőkövesden át Borsodivánka felől, vagy délről a 4. számú főútról, Karcagnál Tiszafüred felé fordulva és a végállomás minden esetben Poroszló.

Újlőrincfalva

Újlőrincfalva község Heves megye déli részén, a Tisza folyó jobb partján elhelyezkedő, a térség egyik legkisebb települése. A település az 1878-as nagy tiszai árvíz után Lőrinc nevű püspök kezdeményezésére települt ki a mai helyére.

A régi települési helye víz alatt van, hisz a Tisza-tó kialakításakor az egész területet elárasztották, s így alakult ki Magyarország második legnagyobb összefüggő vízterülete, mely a gazdasági tevékenységen túl igen alkalmas turisztikai célok megvalósítására.

A település a rendszerváltás előtt társközségként működött Poroszló községgel közös tanácsi rendszerben.

Nevezetességek

Római katolikus templom. Kisboldogasszony tiszteletére felszentelt. Református templom
Életfa-szobor