A Tiszától Kenderesig Horthy nyomában

Horthy Kastély

Története

A köznemesi származású Horthy család, a 19. század közepén került a Szabolcs megyei Ramocsaházáról Kenderesre. 1857. október 30-án Horthy István (1830–1904), feleségül vette Halasy József kenderesi birtokos lányát: dévaványai Halasy Paulát, és édesanyjának, Puky Amáliának örökségére, a négyszáz katasztrális hold szántóból, valamint ötven hold rétből álló kakati birtokra költözött.

Az eredetileg földszintes kastélyt az 1800-as évek első harmadában Halasy Károly, építtette fel, késő barokk stílusban. Győry Lajos, Kenderes néhai tudós lelkipásztora szerint azonban a 18. század derekán a Károlyi grófok udvarháza állt ezen a helyen, és a kúriát Halasy alispán csak kibővíttette. A kastély építészeti érdekessége, hogy a késő barokk stílust egy korábbi irányzat, a bécsi barokk jegyeivel egészítették ki. Ez az átépítés Horthy Miklósnénak volt köszönhető, akinek a család bécsi tartózkodásának idején a Mária Terézia-kori, gyönyörű barokk épületek nagyon megnyerték a tetszését.

Az 1919. nyarán vívott harcok során, amikor a magyar Vörös Hadsereg a községet a románoktól átmenetileg visszafoglalta, ekkor a kastély súlyosan megrongálódott. 1922-ben a tetőzetet állították helyre, majd 925-ben Kalin Ferenc tervei szerint az egész épületet átépítették. A földszintet dohányzóval és az előtte kialakított terasszal, a két oldalszárnyat a bejárat felőli oldalon négyoszlopos tornáccal, a főszárnyat pedig íves kocsi-aláhajtóval toldották meg. Jelentősen megváltozott az épület belső beosztása is. A közfalakat áthelyezték, a főszárnyra emeletet húztak, a padláson pedig manzárdszobákat alakítottak ki. Az új lakószobákkal alkalmassá tették a kastélyt vendégek fogadására és elhelyezésére, mivel 1944 előtt a miniszterek, tábornokok, külföldi államférfiak és diplomaták a nyári időszakban gyakran megfordultak a kenderesi birtokon.

1944 októberében a Horthy családot a németek elvitték. Ezután a kastélyban lévő értékeket széthordták és megpróbálták az épületet tönkretenni. A bútorokat elhordták, a csodálatos könyveket és megmaradt tárgyakat máglyára hordták és elégették. Később az épületet magtárnak használtál, illetve lovakat tartottak benne.

1950-ben iskolát létesítettek itt. Először 6 hetes traktoros képzést indítottak itt, majd később mezőgazdasági szakiskolát létesítettek. Pár helyiséget pl. a pipázót, ami eredeti állapotában megmaradt, emlékszobaként tartják fenn, amelyben a látogatók képeket láthatnak a régi idők kastélyáról.

Kastélypark

A kastélyhoz közvetlenül 10 holdnyi föld tartozott, ez főként nagy parkból állt, illetve zöldségeskert, gyümölcsös volt itt található. A park végében halastó volt kialakítva.

Kenderes

Kenderes magában hordozza az alföldi települések jellegzetességét, hangulatát, amely megnyilvánul a határt beteríto búzamezok és kukoricatáblák, erdősávok, ligetek természeti környezetben és a 90-100 éves vagy ennél régebbi lakóházakban. Népi építészeti emlékként az Országos Muemlékvédelmi Hivatal is "jegyzi" a Nap és Hold motívumos Jókai út 7. szám alatti lakóházat, amelynek egyszerubb változata még a Jókai út 3. szám alatti épület is. Lakosság 5000 fő feletti, ebbol 900 fő Kenderes külterületi lakott helyén Bánhalma területén él. Nagyközségünk Jász- Nagykun- Szolnok megye középso részén, a Szolnok - Túri - sík északi peremén fekszik a nagykun települések szomszédságában. A 4-es számú /E-60-as/ foközlekedési út kelet-nyugati irányban kettészeli helységünket. Szomszédaink Kunhegyes, Karcag, Kisújszállás, Fegyvernek, Tiszabő és Tiszagyenda.

Történetünk visszanyúlik a réz- és bronzkorba, feltehetoen már akkor is lakott terület volt. Földünk csernozjom és réti talajok a földmuvelés korai kialakulásához kínáltak kedvezo feltételeket. Első írásos emlék 1352-bol való, ekkor említik oklevélben a falut, amely a kunok birtokába került. A XV. században 1/3-1/ 3 részben a BOI, Kovári Pál ítélőmesteré, és a budai Pálos Rend tulajdona lett. Ebben a században Kenderessy Balázs földbirtokos révén a huszitizmus egyik központjává lett. A XVII. század második felében a török-tatár hadak pusztításától sokat szenvedett falu később, a XVIII. század végétol a Magyari -Kossa, a XIX. század közepétől pedig a nagybányai Horthy család birtoka is lett.

1771-es úrbérrendezés idején a módos, kizárólag református jobbágyfaluból az 1848-as forradalom idejére Kenderes felerészben katolikus, nagyszámú zsellérség és szegényparasztság lakta településsé vált, mégis ekkor kezd kibontakozni az ipar és a kereskedelem. A két világháború között a szegény lakosság magas száma ellenére látványos fejlődést mutat, amelyet jórészt a falu szülöttjének, Horthy Miklósnak személyes támogatása eredményezett. Középületek, iskolák vízvezeték- és villanyhálózat létesült, korszerű egészségügyi és szociális ellátás alakult ki.

Mivel a legsúlyosabb társadalmi probléma a földkérdés nem oldódott meg, az 1945-ös földreform a Kommunista Párt mellé állította a szegényparasztságot, amely a nagybirtokok, köztük a Horthy-uradalom teljes felosztását jelentette. A formálódó új hatalomban a tsz szervezések és beszolgáltatások azonban kiábrándították a lakosságot. Így az 1956-os forradalom Kenderesen radikálisabb formában zajlott, mint általában a megye településein, amelyben szerepet játszott a Horthy korszak pozitív emlékképe is. Az 1960-as évektől ismét lendületes fejlődés jelei mutatkoztak a községben. A XX. század vége a lakosság-szám csökkenését hozta, de reményeink és igyekezetünk szerint - az EU csatlakozás folytán - a lehető legtöbb pozitív eredmény elérését tűzte ki a városvezetés, bízva lakói messzemenő támogatásában, segítségében.

Nevezetességei

• Horthy kastély
• Horthy kripta
• Tengerészeti Múzeum
• Horthy Liget

Babamúzeum

A paraszti tisztaszoba, és az ott látható mindennapi használati tárgyak segítik elképzelni a századforduló

abádszalóki emberének életmódját. Arany András kötélgyártó mester hajdani eszközei a kötélgyártó mesterséget idézik a látogató elé. Munkájának híre túljutott az országhatáron is.A faluház leggazdagabb, legdíszesebb része a Kárpát-medence 172 féle viseletét 358 db babán bemutató

kiállítás. Készítője, Steigauf Józsefné elsősorban a magyarok lakta települések ruházkodását dolgozta fel, de megtalálhatók itt a sváb, szász, cigány, ruszin, rutén, szlovák, dél szláv, horvát stb. nemzetiségek öltzetei is. A Föld 62 országának 218 öltözetében is gyönyörködhet a látogató.
Az Itáliából származó vert csipkét hazánkban 4-500 éve készítik. Abádszalókon még 40-50 évvel ezelőtt is fontos megélhetési lehetőséget biztosított. A lányok már tíz éves koruktól csipkeveréssel keresték meg a ruházatukra valót. Sajnos ma már csak kevesen ismerik ennek a gyönyörű kézimunkának a készítését. Előzetes egyeztetéssel a megjelölt időponttól eltérően is látogatható.
56 cm-es méretű babákon több mint 560 rend ruha tekinthető meg. Elsősorban a Kárpát-medence területéről származnak, de lelkes adakozók, diplomaták jóvoltából a Föld több mint 60 országának jellegzetes népviselete is kiállításra került itt, 218 db babán bemutatva. Érdemes megtekinteni az épületben látható helytörténeti gyűjteményt is az itt élők tárgyi kultúráját.

Elérhetőség

Abádszalók, István király u. 41.
Tel.: 59/355-383
Fax: 59/355-603

Nyitva: Máj. 1-szept. 30.: K-V 9-12

Kapcsolattartó: Steigauf Józsefné

Abádszalók

Tiszafüredtől 20 km-re Jász-Nagykun-Szolnok Megyében, a Nagykunság észak-nyugati részén, a Közép-Tisza bal partján, a Tisza-tó mellett fekszik. 1895-ben egyesült Tiszaabádból és Tiszaszalókból.
A várost a Kisújszállás-Kunhegyes-Tiszafüred közötti kőút, és a város határát érintő Kisújszállás-Kál-Kápolna közötti 102-es vasút kapcsolja be az országos forgalomba. Nagyobb városok a környékén: Karcag, Szolnok, Tiszafüred, Jászberény.

Nevezetességei

• Tiszaabád református temploma 1787 és 1789 között épült.
• Tiszaszalók mai református temploma 1811 és 1822 között épült. 1842-ben tetőzete leégett, majd 1924-ben újjal cserélték ki.
• Tiszaszalók római katolikus temploma 1744-ben barokk stílusban épült. A berendezés: a szószék, a
• keresztelőkút copf stílusú, és 1790 körül készült. Oltárképeit az abádszalóki születésű Kovács Mihály
• festette 1870-73-ban.
• Babamúzeum: A kiállításon a Kárpát-medence 156 féle viselete 360 db babán (56 cm-es hiteles kicsinyített másolatok) látható. Illetve a világ 65 országának 226 db babája is megtekinthető, és a kiállítás folyamatosan bővül.
• Abádi partifecsketelep: Több mint százötven madárfajt azonosítottak ezen a tájon. A természeti értékek közül kiemelkedik a védett természetvédelmi területen található abádi partifecsketelep.
• Malom-fogadó: A Mikszáth út tiszai strand felé eső részén áll a Malom-fogadó, amely az Eppinger-féle malom volt. Itt működött 1912-13-tól az abádszalóki gőzfűrész és gőzmalom.

Kunhegyes

Kunhegyes 8800 fős település Jász-Nagykun-Szolnok megye északi részén, a Nagykunság peremén helyezkedik el a Tiszától 12-15 km-re. Távol van a nagyvárosok és forgalmas főközlekedési utak zajától. Magyarország egyre inkább fejlődő turisztikai térségének, a Tisza-tónak déli kapujában Abádszalóktól 8 km-re található.
Bár nem nagyváros, de a környező kisebb települések számára funkcionálisan a várost jelenti, s közlekedési szempontból is csomópont.
Megközelíthető a Keleti- és a Nyugati pályaudvarról induló vonatok által átszállással a Kál-Kápolna-Kisújszállás között közlekedő vasútvonalon, ill. a 4. sz. főútvonalról a fegyverneki leágazásnál ill. Kenderesen át a 34-es számú úton, valamint az M3-as úton füzesabonyi leágazásánál a Tiszafüred-Kunhegyes útvonalon.

Kunmadaras

Kunmadaras község Jász-Nagykun-Szolnok megye Karcagi kistérségében.

Fekvés

A Nagykunság egyik települése a 34-es számú főútvonal mentén. Vasúton a Karcag–Tiszafüred vonalon közelíthető meg. Budapesttől közúton 140 km-re, vasúton 180 km-re helyezkedik el. Keletről a Hortobágyi Nemzeti Park határolja.

Története

A község létezésének első írásos emléke 1393-ból származik. Eszerint Madaras György jászkapitány birtokába adta a területet Luxemburgi Zsigmond. Innen ered a település elnevezése. A török hódoltság alatt elpusztult a település. A XVIII. és XIX. században élénkült meg ismét az élet, folyamatosan gyarapodott a falu, növekedett a lakosság száma. Új lakóházak és középületek (templom, iskola) épültek. A település 1811-től a mezővárosok szintjére emelkedett. 1944-ben a német hadsereg egy repülőtér építését kezdete meg a falu határában, amit a háború végén a Magyar Honvédség fejezett be. A repülőtéren 1992-ig szovjet csapatok állomásoztak; Vándor Károly szerint egyike volt azon katonai létesítményeknek, amikben a hidegháború idején atomfegyvert tároltak.[1]

Nevezetességei

református templom (Kálvin út 4.)
műemlék jellegű népi lakóház (Bibó István út 1.)
Községháza
Kunmadarasi-puszta, Kunkápolnási mocsár (a Hortobágyi Nemzeti Park része)

Kunhegyesi malom

Egykor a Nagyalföld értékes színfoltjai voltak a szélmalmok, mára már alig maradt belőlük. Kezdetben a gőzmalmok szorították ki jobb teljesítményükkel. Egy 1962-es, a kisipar megszüntetését célzó rendelet nyomán valamennyi szélmalmunk leállt.
A Magyarországon található szélmalmok jóformán kivétel nélkül holland típusúak, ami azt jelenti, hogy egy fordítószerkezet segítségével a tetőzetet és a szélvitorlákat lehet körbeforgatni, a széliránynak megfelelően. Alföldünkön már csak 20 műemléki védelem alatt álló szélmalom található, ezek nagy része is felújításra szorul, szerkezetük pusztul, vitorláik hiányoznak. A malmok megmentésével foglalkozó szervezetek gyakorlati munkát nem végeznek, így a feladat megoldása általában a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalra hárul. A három évvel ezelőtt megkezdett malom felújítási program első eredménye a kunhegyesi Komlóssy-féle, 1859-ben készült szélmalom helyreállítása.

Az 1859-ből származó, nagy méretű szélmalom ötszintes, három párköves. Felújították a vályogszerkezetű, téglaköpeny falas malomtörzset, a legtöbb gondoskodást igénylő vitorlákat, visszaállították az elpusztult fordító szerkezetet. A malom elvileg üzemképes és ünnepélyes megnyitása után várja látogatóit.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, amely biztosította a kunhegyesi malom helyreállításának költségét, jelenleg még két másik szélmalom - Békés megyében az örménykúti, és Csongrád megyében a Hódmezővásárhely Erzsébeti határrészén levő tanyai szélmalom - felújítását szorgalmazza.

Tiszafüred-Tiszaörvény

Tiszafüred a Hortobágy szélén fekvő, 13 000 lakosú város a Tisza partján. A Tisza mindig is fontos szerepet játszott a Tiszafüred életében. Tiszafüred a Tisza-tavi régió legnagyobb települése és idegenforgalmi központja.Tiszafüred és környéke a csendes természeti környezetre vágyó vendégek kedvelt helye. Az idelátogatóknak lehetőségük van lovaglásra, lovas túrákon és a Tisza mentén kerékpáros túrán való részvételre. Aki megcsodálja ezt a tájat az beleszeret és évről-évre visszatér. A Kis - Tisza partján szép, kiépített környezetben található a szabad strandfürdési és vízi sportolási lehetőségekkel. Vendégeinek Tiszafüred és környéke minden évszakban változatos kikapcsolódási lehetőséget biztosít. A szinte teljesen érintetlen vízi környezet, az ártéri erdők a horgászatra és a vadászatra is igen kedvezőek. A ritka madárfajokat bemutató madárrezervátumok (Tiszafüred és Poroszló között és Kócsújfalu határában az egyek- pusztakócsi mocsarakban), a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Park közelsége, a környék arborétumai (Tiszaigar, Erdőtelek) a természetkedvelőknek nyújtanak élményekben gazdag programot.
A Tisza-tó mellett szintén nagy kincse városunknak a termálvíz, az idelátogatókat a termálstrand várja. A strand területén található úszómedence, strandmedence és fedett termálmedence, melynek 39 C-os alkáli hidrogénkarbonátos vize kiválóan alkalmas regenerálódásra és különböző mozgásszervi és reumatikus betegségek kezelésére. A városban melegvizes gyógyfürdő területén szakrendeléssel működő nappali kórház nyújt gyógykezelést a mozgás szervi betegségben szenvedőknek. Tiszafüred kedvező fekvése lehetővé teszi az itt üdülők számára, hogy megismerjék a környék nevezetességeit.

Tiszaörs

Tiszaörs község Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszafüredi kistérségében.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a magyarok már a honfoglalás korában megszállták Tiszaörs környékét, s ott tartósan meg is telepedtek. Az itt letelepedett honfoglalók szórványos és kevert szláv, avar és bolgár népességet találtak. Az idetelepült megszálló magyarság törzsi hovatartozását nem lehet egyértelműen meghatározni.

Egyes történészeink ( Győrffy György ) és régészeink( Szabó jános Győző ) feltételezik, hogy a mai Szolnok megye tiszántúli része, a IX-X.században az Árpádok ( esetleg Árpád törzsének ) uralmi körzetéhet tartozott. Az Örs elnevezés a hét honfoglaló magyar törzzsel együtt beköltözött, és a magyarok katonai segédnépeként ismert három kabar törzs egyikét jelölte.

Először 1292-ben említik a falut, amikor Örsi Imre - akinek utóda nem volt - az egri püspökségre hagyományozza. Közigazgatásilag ekkor Heves megyéhez tartozott.

1472-es oklevél a két szomszédos településsel Tiszaigarral és Nagyivánnal együtt említi. 1494-ben az egri püspökség számadáskönyvében fordul elő, 1551-ben népes falu 27 portájával szerepel az egri püspöki urbáriumban. 1570-es években elpusztult. majd a 18. században végrehajtott soros falukialakítás, ekkor már korszerűbb építési anyagokból egységes stílusban épült újjá. A nagy telkek, az utcás, soros elrendezés szinte kínálta a lehetőséget az azonos telekelrendezéshez, s az egységes stílusú házhomlokzatokhoz.

1876 évben Heves megye tiszafüredi járásához nyer besorolást, ahová 1950-ig tartozott, ekkor Szolnok megyéhez csatolták.
1902-ben megalakult a Tiszaörsi Népkör., a szocialista agitáció folyamán.
1932-ben bevezették a községbe a villanyt, a teljes villamosítás azonban csak 1961-1965 között következett be.
1930-as évek elején, az alföldi szénhidrogén kutatás során a község határában 54 fokos ivásra is alkalmas gyógyvizet találtak, melyre 1935-ben egy közfürdőt fejlesztettekki , majd üdülőtelepet építettek.
1945-ben a földosztás idején 381 fő volt az igénylők száma, melyből 260 fő kapott földet.
1947. november 30-ig 592 személy részére összesen 2757 kh földet osztottak ki.
1950. február 8-án alakult meg az Új Élet Termelőszövetkezet 96 kh földterületen, 22 fővel. A tanács 1950. október 26-án alakult meg Tiszaörsön, a tanácstagok száma 51 fő, a póttagoké 24 fő volt.
1971. január 1-től Tiszaörs-Tiszaigar települések közös közigazgatási egységgé váltak, majd 1977. április 1-től Nagyiván település is csatlakozott. Később ezt követte az általános iskolák átszervezése, mely során Tiszaigar, Nagyiván, Tiszaörs iskoláit Tiszaörs székhellyel Körzeti Általános Iskolává szervezték át.
1991. december 1-től a társközségek ismét önálló közigazgatást kaptak, így a közös tanács megszűnt.

Nevezetességei

• Római Katolikus templom: 1783-ban Eszterházy Károly egri püspök közreműködésével épült Tiszaörs központjában, az egykori középkori templom helyén. Késő barokk stílusú, mely illeszkedik az akkori időszak építészeti irányzatához. Oltárképét Zirkler János egri festő készítette, 1786-ban. Templomunk búcsúünnepe július első vasárnapja, Sarlós Boldogasszony ünnepe.
• Temető kápolna: 1880-ban Kanizsay Károly apátplébános saját költségén építtette a falu déli oldalán található kunhalmon. A kápolnához vezető úton családok bevonásával készült el a 14 stáció, melyeket mai is helyi katolikus családok gondoznak.. A körülötte lévő temető 1970-ben bezárásra került. A temetőben forgatták az Árvácska című film jelenetét. A kápolna és környéke rendkívül népszerű a filmforgatás világában.
• Tiszaörs - Fürdő: 1930-as évek elején, az alföldi szénhidrogén kutatás során a község határában 54 fokos ivásra is alkalmas gyógyvizet találtak, melyre 1935-ben egy közfürdőt fejlesztettek ki , majd üdülőtelepet építettek. 2006-ban vizét gyógyvízzé minősítették, mely ízületi, mozgásszervi, nőgyógyászati megbetegedésekre, problémákra javasolt, de ívó kúraként is használható.
• Tiszaörs - Lovasfarm: egész évben pihenést nyújt a látogatóknak, szálláshelyekkel, étteremmel valamint pihenési, szórakozási, sportolási lehetőségeket biztosít, lovaglás, vadászat, söröző, konferenciaterem, grillezés, háziállatok megtekintése stb.